A Szkeptikus Társaság nyílt levélben támadta a Hír TV Gyógyhír magazinját, amiért az a begyepesedett, dogmatikus hivatalos magyarországi állásponttól eltérõ - ámde temérdek tudományos és tapasztalati bizonyítékkal alátámasztott - oltáskritikus véleménynek is helyt adott mûsorában, gondosan ügyelve a másik oldal arányos, sõt, jócskán túlsúlyozott megjelenítésére is. Úgy látszik, a Szkeptikus Társaság kizárólag az igazsággal szemben szkeptikus…

„Szeptember 9-i, "A BCG oltás hatékonysága" c. mûsoruk véleményünk szerint súlyosan elfogult volt az oltásellenesek javára. A mûsorban aránytalanul sok idõt kapott egy laikus, az oltásokhoz egyáltalán nem értõ személy, Labant Csaba.”

Ha elfogultsággal vádolhatók a szerkesztõk, akkor sokkal inkább az oltáshívõ oldalnak kedveztek. Gyakorlatilag azt kérik számon az (ál)szkeptikusok, hogy nem lett teljes mértékben a vakcinalobbi elvárásai szerint manipulálva a mûsor. Személyemet pedig azért illetik rendkívül sértõ szavakkal („az oltásokhoz egyáltalán nem értõ laikus”), mert kimondtam az igazat. Oltáskritikus orvosok és oltáskárosodott gyermekek szülei is megerõsítik majd állításaimat – a szkeptikusok kedvéért. A Szkeptikus Társaság úgy viselkedik, mintha a pharmalobbi civil fedõszerve, szócsöve volna: a természetes gyógymódoknak és a homeopátiának üzent hadat – a sarlatánság és a megtévesztések elleni harcnak álcázva...

A mûsor felvezetõjében egyértelmûen elhangzott a Gyógyhír szerkesztõinek szándéka, hogy pro és kontra szeretnék bemutatni a magyarországi oltáshelyzetet. Megtették. Ez miért bûn a Szkeptikus Társaság szemében? Csak nem azért, mert érdekeltek a pharmalobby által diktált oltási önkény fenntartásában? Az aláírók többsége – munkája révén – vitathatatlanul érintett közvetlenül is... lehet, innen fúj a szél?

Álságos vádaskodás, mely szerint „aránytalanul sok idõt” kapott az általam képviselt oltáskritikus oldal. Pontosan 5,16 percet, szemben az ÁNTSZ 7,66 percével, melybõl csak maga Ócsai dr. 6 percet beszélt.

Miért próbál a Szkeptikus Társaság olyan látszatot kelteni, mintha az oltáskritikus oldal kapott több idõt, amikor pont fordítva van? Nem ismerik a stopperórát, vagy képtelenek két szám közül megállapítani, hogy melyik a nagyobb? Még jó, hogy a foglalkozásaikat és tudományos fokozataikat is feltüntették neveik mellett…

„Emellett a több személlyel külön-külön készített interjúkból Önök egy olyan, párbeszédnek látszó valamit vágtak össze, amelynek végkicsengése egyértelmûen az oltásellenes oldalnak kedvezett.”

Erõltetett vádaskodás ez is: a szerkesztõk teljesen korrekt módon, tényszerûen bemutatták mindkét álláspontot, sõt, még arra is volt gondjuk, hogy a harmadik, a semleges, tájékozatlan szülõk hozzáállását is megjelenítsék. Mi, interjúalanyok valóban nem tudtunk egymásról, de nem is állított ilyet a mûsorvezetõ. A virtuális adok-kapok alapján a TV nézõ megismerhette mindkét véleményt. Az a baj tán, hogy az igazság nem lett eltitkolva, kicenzúrázva?

A végszót illetõen pedig - szkeptikusék állításával ellentétben - épp fordítva van: az ÁNTSZ fõosztályvezetõjének – nem mellesleg valótlanságoktól hemzsegõ – monológja zárta a mûsort, amire pedig nagyonis ütõs cáfolat állt volna a szerkesztõk rendelkezésére a velem felvett beszélgetésbõl, s az arányosság tekintetében bõségesen bele is fért volna. Ugyanis beszéltem én is arról az ominózus alkotmánybírósági határozatról, s a benne lévõ elképesztõ ellentmondásokról. Megemlítettem azt is, hogy az oltási kötelezettségrõl szóló paragrafus egyik rendelkezését – épp e határozatában - meg is semmisítette az AB, mert azt még õk is ordítóan alkotmányellenesnek ítélték. Ezzel szemben Ócsai dr. azt állította, hogy mindent rendben találtak. Akkor ki is keltett hamis tévhitet a TV-nézõkben?

Miért kér számon olyat a Szkeptikus Társaság, aminek pont az ellenkezõje igaz?

„A mûsorban súlyos tévedések hangzottak el, és olyan csúsztatások, amelyek alkalmasak voltak a nézõk félrevezetésére.”

Igen, a mûsorban valóban súlyos tévedések és csúsztatások is elhangzottak, melyek kétségkívül a nézõk megtévesztését célozták – az egészségügyi hatóságot képviselõ dr. Mészner Zsófia fõorvos asszony és dr. Ócsai Lajos járványügyi fõosztályvezetõ szájából…

Ilyen megtévesztõ tévinformáció Mészner doktornõ mindkét állítása, mely szerint: „a tiomerzálról kiderült, hogy képtelen lerakódni a szervezetben, vízoldékony, a vizelettel az oltást követõen 48-72 órán belül teljes mértékben kiürül”.

Ehhez képest a tiomerzál etil-higannyá bomlik, majd elemi higannyá, és csak részben távozik a szervezetbõl. Felhalmozódik (felhalmozódhat) az agyban, rendkívül súlyos károsodásokat okozva. Téves következtetéseket von le a doktornõ: mert az, hogy a vizeletben kimutatható, az messze nem jelenti azt, hogy károkozás nélkül ki is ürülne a szervezetbõl. (Nem mellesleg az egészségügyi hatóság ezt a valótlanságot több éve hivatalos kiadványaiban is terjeszti.)

Mészner doktornõ azon állítása is valótlan, hogy az oltások nem okozhatnak semmiféle autoimmun betegségeket. Tengernyi tudományos bizonyíték és gyakorlati tapasztalat cáfolja ezt az állítását is.

Ócsai dr. csak e mûsorban elhangzott csúsztatásainak pedig még a felsorolása is terjedelmes esszé volna, azok cáfolására más alkalommal kerítünk sort.

Miért vádaskodik a Szkeptikus Társaság azt sugallva, mintha a szerkesztõk, és/vagy az oltáskritikus oldal állított volna valótlanságokat, amikor ez pont a hatósági vezetõkrõl mondható el?

„A BCG oltás hatékonysága a tüdõtuberkulózis ellen ismert módon földrajzi hely szerint változó. Az Egyenlítõhöz közeli országokban nem véd, Nagy-Britanniában viszont 60-80%-os védettséget nyújt.”

Teljesen újdonsült, izzadtságszagú ötlet, mely szerint egy oltás hatása a földrajzi helytõl függne… Indiában nem tudtak csalni, mert ott a való életben tesztelték a BCG-vakcinát, a többi helyen ellenben petricsészében vizsgálják a „hatásosságot”, aminek semmi köze sincs a való élethez… Kizárólag az antitestek számát vizsgálják, ami köszönõviszonyban sincs a tényleges védettséggel.

Érdekes, hogy egyes, a BCG méreginjekciót régóta betiltott országokban jóval kisebb arányban fordul elõ a tuberkolózis, mint nálunk, ahol 100%-os átoltottságtól szenvedünk. Ha úgy van, ahogy a szkeptikus levél állítja, s „földrajzi helytõl” függ az oltások hatékonysága, akkor miért nem tesztelik országonként? Ha el is fogadnánk a szigetországi 60%-ot, akkor – mivel Magyarhon közelebb van Indiához – már 50% alatti számról beszélhetünk csak, azért pedig hogy merték kötelezõvé tenni?

Miért érdekelt a Szkeptikus Társaság abban, hogy a magyar újszülötteket továbbra is ezzel a szarvasmarhabaktérium injekcióval strapálják le - világrajöttük után azonmód?

„Minden alapot nélkülöz az az állítás, hogy nem végeztek tudományos vizsgálatokat az oltások hatásosságának és biztonságosságának vizsgálatára. Éppen ellenkezõleg, rengeteg ilyen vizsgálatot végeztek. Magyarországon a vakcinák gyógyszernek minõsülnek, és ennek megfelelõen át kell menniük a minden gyógyszerre elõírt biztonságossági és hatásossági klinikai tesztek fázisain, mielõtt forgalomba hozzák õket."

Teljesen helytálló volt a mûsorvezetõ megállapítása: valóban nincsenek valódi tudományos vizsgálatok az oltások mögött. A papír és a valódi bizonyíték két különbözõ dolog. Maga Ócsai dr. mondta el, hogy csak dokumentumokat kell legyártani az engedélyeztetéshez. Papírokat kiállítani pedig tudvalevõleg nem probléma egy multinak, fõként, ha semmiféle felelõsség nem terheli. Ráadásul nagyon jól tudható, hogy a vakcinákat nem ellenõrzi senki, és sem az orvosnak, sem a szülõnek nincs módja, se eszköze arra, hogy analizáltassa. Ellenõrizhetetlen, hogy milyen változásokat, károkat, visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el az ember testében és lelkében. Gondoljunk csak pl. az SV40 majomvírusra, melyet a polio-vakcinák vittek át az emberre, megfertõzve többszázmillió gyanútlan embert. Rengeteg tudományos adat igazolta, hogy a majomvírus öröklõdik, és sokszorosára növeli az agytumor és más rákos megbetegedések esélyét.

Hogy „a legbiztonságosabb gyógyszeripari termékek” volnának, az pedig annyira elképesztõen abszurd, hogy Ócsai dr. ezzel a kijelentésével túllicitált minden sánta kutyát.

Az oltási károsodásokat pedig eleve csípõbõl tagadja az ÁNTSZ, esélye sincs a magyar szülõnek, hogy bebizonyítsa az igazat. A bejelentési rendszer gyakorlatilag nem mûködik, s bár a magyar gyerekek kapják a legtöbb oltást, károsodásuk belõle – papíron – egyáltalán nincs, ellentétben más országokkal és a gyártók által adott mellékhatási listákkal. Ugyanakkor lényegesen nagyobb a különféle autoimmun alapú betegségek aránya a magyarok körében, mint a kevésbé és kevesebbet oltó országokban.

Ilyen körülmények között álságos azt állítani, hogy ezek a vakcinák bizonyítottan biztonságosak. Az is érdekes, hogy a külföldi és a magyar betegtájékoztatók eltérõek lehetnek, s míg pl. egy vakcina amerikai ismertetõjében írva vagyon, hogy nem tesztelték sem a rákkeltõ, sem a meddõséget okozó, sem pedig a mutagén hatását – noha vannak benne rákkeltõ, meddõséget okozó és mutagén összetevõk – addig a magyarországi betegtájékoztatója, valamint az ÁNTSZ és a Szkeptikus Társaság szerint biztonságos. Akkor mitõl az a tengernyi beteg, megnyomorodott gyermek???

Az oltóanyaggyárak is a cinizmusukról ismertek szülõi körökben, pl. a GSK azzal tagadta meg a válaszadást ügyvédi adatkérõ levelünkre fenti oltóanyaggal kapcsolatban, hogy az „esetleg tiltott reklámnak minõsülhetne”… Mármint az, ha leírnák magyarul is azon tényeket, melyeket angolul publikáltak a gyártói hivatalos honlapon, miszerint: nem tesztelték a vakcina fent említett vonatkozásait, s alkalmazása során volt már példa hirtelen csecsemõhalálra. A magyar szülõnek nincs joga tudni, hogy akár azonnali halált is okozhat a kötelezõen elrendelt vakcina? Miért veszik semmibe a törvény által elõírt tájékoztatási kötelezettséget?

Miért állítja a Szkeptikus Társaság, hogy bizonyítottan biztonságosak a vakcinák, amikor nem is tesztelték teljes körûen? Azt ugye, nem gondolhatja komolyan egy tudósokból, akadémikusokból álló társulat, hogy biztonságosnak nevezhetõ egy olyan injekció, melynek a káros hatásait (lásd fentebb) nem is vizsgálták?

S bár a következõt nem nyílt levelükben, hanem a honlapjukon nyilatkozta a szkeptikusok alelnöke, dr. Szilágyi András biofizikus, az MTA Enzimológiai Intézetének kutatója – aki feltehetõleg a nyílt levél szerzõje is egyszemélyben – a mûsorban elhangzott azon kijelentésemmel kapcsolatosan, mely szerint az oltások „feltalálása” óta eltelt 200 év alatt legalább egy 3 generáción átívelõ tanulmányban össze kellett volna hasonlítani az oltottak és az oltatlanok nagyszámú csoportját, hogy a vakcinázgatás hosszú távú, öröklõdõ mellékhatásairól is fogalmuk legyen, ha már kötelezõen belekényszerítik gyermekeinkbe.

„Labant Csaba elvárása abszurd. Egy oltásnak nem az a célja, hogy egészségesebbé tegye az embereket általában, hanem hogy kivédje azt az egy betegséget, ami ellen készült. Rengeteg vizsgálat bizonyítja, hogy ezt az oltások meg is teszik. Az, hogy "mindenféle szempontból" összehasonlítsuk, pláne generációkon keresztül, az oltottakat és oltatlanokat, fölösleges, kivitelezhetetlen és értelmetlen feladat.”

Tehát „fölösleges, értelmetlen” – a vezetõ szkeptikus tudós szerint. Szerintem pedig alapvetõ követelmény kellett volna legyen, már eleve az engedélyeztetéshez is! Látható, hogy eltérõ módon vélekedünk a felelõsség kérdésérõl, nem csupán szakmai vitáról van tehát szó, hanem sokkal inkább erkölcsi, etikai véleménykülönbségrõl. A flexneri emlõkön idomított orvostudományt nem érdekli beavatkozásainak tényleges következményei, elegendõnek tartja, hogy csupán látszatkeltés terén foglalkozzon a kérdéssel. Lepapírozás szintjén tudják csak értelmezni a biztonságosság kérdését.

Hatósági eljárásban az ÁNTSZ felettes szerve azzal intézte el gyermekem oltáselrendelõ tisztifõorvosi határozata ellen benyújtott fellebbezésem azon passzusát, melyben a tudományos vizsgálatokat, bizonyítékokat hiányoltam, hogy mind a közvélekedés, mind az orvosi szakma általánosan hisz az oltások védhatásában és biztonságosságában, azt vitatni – következésképp - tehát nekem sincs jogom.

Ezt a hozzáállást mi, oltáskritikus szülõk-orvosok, óriási felelõtlenségnek tartjuk. Tapasztalataink szerint a természet szerves rend alapján mûködik, rendkívül bölcsen lett megalkotva, nem szorul korrekcióra. A nagy indiai gondolkodóval, Mahatma Gandhival egyetértve tisztességtelennek és károsnak tartjuk az oltások intézményét. A betegségeknek okai és céljai is vannak – a mai uralkodó (ál)tudományos irányzat viszont a testi tüneteket látja csak az egészbõl. Azért nem engedjük beoltani gyermekeinket, mert TUDJUK, hogy szükségtelen, hatástalan és veszélyes. Az oltások visszafordíthatatlan és ellenõrizhetetlen beavatkozások – miért nem adatik meg a magyaroknak is a szabad döntés joga, amikor az ÁNTSZ álságos módon, saját hatáskörében már 2005-tõl mentességet biztosít a hazánkban élõ vendégmunkások és betelepült külföldiek gyermekei számára?

„Az Önök riportere félremagyarázta Ócsai Lajos válaszát a hatástanulmányokkal kapcsolatban. Ócsai doktor a magyar védõoltási renddel és szabályozással kapcsolatban hivatkozott a hagyományokra és a sokéves tapasztalatra, nem pedig az egyes oltások hatásosságával kapcsolatban. Az Önök narrátora ezt félremagyarázta, és úgy állította be, mintha maguknak az oltásoknak nem lenne hatástanulmánya, holott minden egyes oltásnak természetesen van rendkívül alapos és részletes hatástanulmánya, vagyis hatásosságát és biztonságosságát igazoló dokumentációja.”

Ócsai azt állította, hogy „a hatástanulmány csak egy mai divatos terminológia”, s ezzel szemben õk a vakcinázási kötelezettség 136 éves hagyománya alapján állították össze az oltási szabályozást. Nem magyarázott semmit félre a narrátor. Ócsai „haladó hagyományról” beszélt, mely szerinte többet ér a hatásvizsgálatoknál, melyek ugyebár „elsõ felindulásban” szoktak készülni…

„Javaslom, hogy legközelebbi mûsorukban az Országos Gyógyszerészeti Intézet képviselõjét kérdezzék meg ebben a témában.”

Az OGYI-t azért felesleges megszólaltatni, mert szerintük nem közérdekû adatok a vakcinákkal kapcsolatos dokumentációk, s nincs joguk tudni a szülõknek, orvosoknak, hogy milyen vizsgálatok alapján engedélyezték, milyen gyártási technológiával készülnek a méregkoktélok, amiket gyermekeikbe fecskendeznek törvényi erõvel.

„Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az oltásmegtagadó szülõk nagy hányada miatt számos országban alakultak ki járványok, pl. Európa-szerte kanyarójárványok. Magyarország eddig az oltások kötelezõsége és az ennek köszönhetõ magas átoltottság miatt úszta meg ezeket a járványokat. Ezért óriási az Önök felelõssége abban, hogy ne csináljanak propagandát az oltások ellen.”

Maga a Szkeptikus Társaság téveszti meg az olvasókat, valótlan fikció, alaptalan, rosszindulatú riogatás, hangulatkeltés az oltásmegtagadókra kenni a kanyarójárványokat.

Magyarországon is voltak és vannak (lehetnek) megbetegedések, az egyik legnagyobb kanyarójárvány épp 100%-os átoltottság mellett a 80-as évek végén volt, közel 50 ezer magyar betegedett meg, mindegyikük oltott volt. Jómagam is akkor estem át ezen a gyermekbetegségen – s ifjúként kis híján el is vitt – s felelõtlen zsarnokoknak tartom az illetékes „szakembereket”, akik önkényesen oltattak be gyermekként olyan vakcinákkal, amelyek hatásait õk sem ismerték igazán, s raboltak meg annak lehetõségétõl, hogy kisgyermekként, amikor természetes módon ideje hozza, életreszóló védettséget szerezhessek...

Az orvostudománynak halvány elképzelése sincs arról, hogy egyes gyerekkori betegségekként elkönyvelt tünetcsoportoknak mik a valós okai – mert a vírus jelenléte önmagában nem bizonyíték arra, hogy az okozná – s arra nem is gondolnak, hogy lehet esetleg valami szerepük az immunrendszer természetes fejlõdésében. Olyan dolgokba avatkoznak bele, amit nem ismernek egészen, amibe nem látnak bele. Ez égbekiáltó felelõtlenség, s törvényi erõvel rákényszeríteni egy ilyen felelõtlen és ellenõrizhetetlen beavatkozást a gyermekekre pedig finoman fogalmazva is durva önkény.

Amúgy erõsen vitatható, hogy nálunk nem volnának kanyarós megbetegedések: maradjunk annyiban, hogy nem jelennek meg a statisztikában, mint ahogy az oltási károsodások sem. Nem szabad összetéveszteni a statisztikákat és a valóságot, mert ég és föld lehet a különbség a kettõ között.

A burkolt zsarolás az (ál)szkeptikusok egyik fegyvere, ultimátummal fejezik be alaptalan vádakkal teletûzdelt, hangulatkeltõ, hitelrontási szándéktól fröcsögõ levelüket, céljuk nyilvánvalóan a Gyógyhír stábjának megfélemlítése, elrettentése a téma folytatásától. Támadásuk annak a jele, hogy a pharmalobbi erõsen érdekelt a magyar oltási önkény fenntartásában, mellyel szemben minden tisztességes embernek kötelessége volna fellépni. A szkeptikusok egyébként több topikjukban folyamatosan személyemmel foglalkoznak hónapok óta. Minden internetes fórumon a nyomomban vannak, szervezetten, a legkülönfélébb eszközökkel próbálnak elhallgattatni, lejáratni, nevetségessé tenni. A durva sértegetéstõl az életveszélyes fenyegetésekig terjed az eszköztáruk, itt jelzem, hogy ha bármi bántódásom esne családomat is beleértve, akkor a Szkeptikus Társaság háza táján szükséges a nyomozást elindítani.

Mivel többízben megvádoltak azzal is, hogy üzleti érdekbõl küzdök az oltási önkény ellen, ezúton nyilatkozom, hogy a gyermekek iránti felelõsségtõl vezetve, ingyen, társadalmi munkában, családom és mûvészi alkotó munkásságom terhére foglalkozom a témával, s közvetve sem fûzõdik semmiféle érdekem e tevékenységhez – ellenben az engem támadó szkeptikusok többségükben közvetlenül és/vagy közvetetten érintettek a Big Pharma, és/vagy az azzal összefüggõ rendszer fenntartásában.

Nagyon üdvözlendõnek tartom, hogy a Gyógyhír foglalkozik az oltási kötelezettség témájával, gratulálok a tényszerû, korrekt szerkesztéshez, és kitartást, erõt, bátorságot kívánok a stábnak a folytatáshoz.

Mi, oltáskritikusok mindenképp ki fogjuk harcolni, hogy a magyar gyermekeket is megillesse az egészséghez és az élethez való jog. Az oltási kötelezettséget lehetõvé tévõ törvényi paragrafus áltudományos fikciókra lett alapozva, ellentmond az Alkotmánynak, több, nemzetközi egyezménynek, sõt, magában a törvényben kitûzött célokkal is ellentmondásban van. Amikor a felelõs pozícióba emelt egészségügyi hatóságok gyakorlatilag vakcinaügynökségként üzemelnek, s kényszeres hazudozók jogosultak gyermekeink testi-lelki épségét törvényi erõvel leromboltatni, amikor a független bíróság semmibe veszi a törvényben lefektetett betegjogokat, levegõnek néz aláírt nemzetközi egyezményeket, amikor az orvosi szakma – néhány tiszteletet érdemlõ kivételtõl eltekintve – nem mer ellentmondani az élet- és egészségellenes rendszernek, akkor csak a szülõk bátor kiállása, összefogása óvhatja meg a gyermekeket.

Sajnálatos dolog, hogy a 2003-ban hivatalban lévõ ombudsman elképesztõen dilettáns hozzáállással foglalt állást az ügyben – gyakorlatilag elárulva az állampolgári jogokat. A 2007-es Alkotmánybírósági felülvizsgálat során pedig az ÁNTSZ vezetõsége félrevezetõ információkkal látta el az AB-t, akik nyilván ennek teljes mértékben tudatában voltak, s „kortesbeszédükben” le is védték magukat gondosan a késõbbi esetleges felelõsségrevonás alól.

A magyar nemzet jövõjét megtestesítõ gyermekek generációját támadja brutálisan az oltási kötelezettség – testet-lelket károsító durva beavatkozásáról van szó, nagyon alaposan megkérdõjelezhetõ áltudományos önkényrõl, melyben a hatósági szervek is nyakig érintettek. Míg egyik oldalról hatalmas üzleti érdekek nyomulnak könyörtelenül, a másik oldalon pedig az árat a kiszolgáltatott, védtelen gyermekek fizetik meg életükkel, egészségükkel. S az egészségügyi hatóságok csak akkor „legények a gáton”, amikor oltásmegtagadó családok meghurcolását végzik törvényi eszközök mögé bújva, de a leghalványabb felelõsségérzet sem merül fel bennük, a temérdek autistává vált, rákos, leukémiás, cukorbeteg stb. gyermekkel kapcsolatosan. Nem ismerik az okokat – tárják szét kezüket – de elvárják, hogy kompetensnek ismerjük el diktátumukat, s fenntartások nélkül injekcióztassuk nyomorékra, félhülyére gyermekeinket. S bár még az oltási önkényt törvénnyé tévõ jogszabály is biztosítja az egészségügyi okok általi mentességet, az ÁNTSZ gyakorlatilag még a legnyilvánvalóbban károsodott, rákos, mûtéteken, kemoterápiás kezeléseken átesett kisgyermekektõl is megtagadja a mentességet, és eljárást indít, bírságol, zsarol - gátlástalanul, könyörtelenül.

A mûsorban is felvetettem, hogy az ÁNTSZ vezetõi demonstrálják a vakcinák általuk vélt biztonságosságát, s a kamerák elõtt engedtessék beadatni nekik egy súlyarányuknak megfelelõ oltási sorozatot. Ugyanezt javaslom a nyílt levelet aláíró szkeptikusoknak is: akik biztonságosnak és veszélytelennek mondják az oltásokat, mutassák meg, hogy ezt komolyan hiszik is. Kezdjük a BCG-vel, melyet minden újszülött megkap. Számoljunk oltásonként 2,5 kg-mal, hisz még az ennél kisebb súllyal születõ csecsemõk is megkapják a teljes szarvasmarha-szérum porciót. A felnõttekkel szemben, nekik még kifejlett immunrendszerük sincs. Lemázsáljuk az urakat, s 2,5 kg-ként egy-egy BCG vakcinát kapnak. Mi hozzuk a hitelesített mérleget és a vakcinákat – szkeptikus tudós urak, és ÁNTSZ tisztifõorvos hölgyek-urak, találkozzunk a Hír TV stúdiójában!

2012. szept. 18. Labant Csaba elõadómûvész, világutazó békenagykövet, az Oltáskritikus Életvédõk Szövetségének alapítója