Oltáskritikus Életvédõk Szövetsége

 
 

Erwin Alber

(svájci születésû új-zélandi oltáskritikus)

Ha megszûnnének az oltások

     
 

Az oltások pártolói szerint ha megszûnnének az oltások, az úgynevezett "védõoltással megelõzhetõ betegségek" által okozott járványok visszatérnének és emberek milliói halnának meg. Ez azonban badarság.
Amikor Németország leállította a himlõoltást 1983-ban, egyes szakértõk arra figyelmeztették, hogy a járvány vissza fog térni. Nem tért vissza. Ehelyett volt egy jelentõs, "megmagyarázhatatlan" csökkenés a szellemi fogyatékosok intézményeibe került agysérült gyermekek számában.


Amikor elkezdtek beszivárogni az országba azok a jelentések, melyek szerint a DPT vakcina sok gyermeknél súlyos agyi károsodást okoz , Németország felfüggesztette a szamárköhögés oltást 16 évre, 1975-tól 1991-ig. Mégis, a szakértõk által jósolt járványok nem törtek ki és a jóslatokkal ellentétben a szamárköhögésben elhunytak száma sem nõtt.


Ha oltások megszûnnének, drasztikus csökkenést látnánk a krónikusan beteg gyermekek számában - és ezzel együtt egy komoly csökkenést az orvosi- és gyógyszeripar profitjában is, amivel õk nagyon is tisztában vannak, ez az egyik oka annak, hogy ilyen könyörtelenül erõltetik ránk folyamatosan az oltásokat. A másik ok pedig az, hogy el akarják kerülni, hogy legyen egy oltatlan gyerekekbõl álló kontrollcsoport, akik egyértelmûen bizonyítanák az oltások egészségromboló hatását.


A legtöbb felnõtt oltási státusza nem naprakész. Ezért nem "védett" a diftéria, tetanusz, gyermekbénulás és más betegségek ellen - nem mintha bárki is védett lenne egyébként, hisz a vakcinák nem mûködnek. De még ha feltételeznénk is, hogy a vakcinák védenek (nem így van), és hogy a "nyájimmunitás" egy mûködõ koncepció (nem az), akkor is már évtizedek óta nem létezik nyájimmunitás. Valójában soha nem is létezett, még elméletben sem, kivéve talán amikor a kötelezõ himlõoltást ráerõltették az emberekre és még akkor is hatalmas járványokat okozott a betegség.


Mégis, a nyájimmunitás hiányának ellenére, valamint annak dacára, hogy a lakosság gyakorlatilag nem védett, nem lángoltak fel az olyan állítólag halálos betegségek, mint pl. a gyermekbénulás, vagy a diftéria. Kanyaró- és szamárköhögésjárványok viszont voltak és jelenleg is vannak, még a teljesen átoltott populációk körében is, amely további bizonyíték arra, hogy a védõoltások nem védenek.

A nagy oltáskampányokból profitálók szerencséjére a legtöbb ember egyszerûen nem gondolkodik. Mert ha gondolkodnának, összeállna bennük a kép, és leesne nekik a tantusz, hogy a védõoltás egy abszolút csalás, méghozzá egy nagyon veszélyes csalás, és senki nem oltatna többé, ami szerintem egy csodálatos ötlet, és már régóta esedékes volna, hogy megvalósuljon.

 
 
 

Fordította: az Oltáskritikus Életvédõk Szövetségének publikációs csoportja

Lektorálta: Labant Csaba

A forrás megjelölésével szabadon terjeszthetõ.

   
 
vissza